Nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában is keveredtünk a Neandervölgyi emberrel még 40 000 éve is, amikor az már a kihalás szélén állt.
Oase 2 (rekonstrukció)
Egy Romániában talált 40 000 éves emberi állkapocscsont DNS-elemzéséből kiderült, hogy a fajunkhoz tartozó egyed genomjának 4,8-11,3%-a a neandervölgyitől származik, erről számolt be Csiaomej Fu kutató, a Max Planck Intézet és a Harvard Medical School munkatársa a Biology of Genomes-találkozón New York-ban – írja a Phys.org. A kutatásokból azt is meg tudták állapítani, hogy az egyed felmenői között mindössze a 4-6. generációig visszamenőleg történt meg a keveredés a két faj között, vagyis már itt Európában, jóval azután, hogy a két faj a Közel-Keleten először keveredett egymással azután, hogy fajunk elhagyta Afrikát. (Erről részletesen itt olvashatsz: Az első szerelemgyerek.)
Ráadásul az állkapocscsont, amelyben még néhány fog is benne maradt, jól láthatóan anatómiailag is magán viseli a neandervölgyi vonásokat, például a nagyméretű bölcsességfogakat.
Az állkapocscsontra még 2002-ben akadtak búvárok, miután átúsztak egy vízzel elárasztott járaton, s vízből kiálló, száraz teremre akadtak, amelynek a közepén robusztus csontok feküdtek. Az állkapocscsonton kívül egy férfi arckoponyáját, egy halántékcsontot és több kisebb csonttöredéket találtak, amelyek legalább három egyedtől származtak.
A Kárpátok délnyugati részén lévő Pestera cu Oase-barlangban (jelentése: csontokat tartalmazó barlang) 37 000-42 000 éve élt annak a felnőtt férfinek a csoportja, akinek az állkapocscsontját megtalálták, s akit a kutatók Oase 1-nek neveztek el. (Az arckoponya egy másik egyedtől származik, őt Oase 2-nek nevezték el).
A mostani kutatási eredmény nem támasztja alá azt a feltevést, hogy fajunk csak a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyivel. Tény, hogy a ma Afrikában élők nem hordozzák genomjukban a neandervölgyi-örökséget, míg az Európában és Ázsiában élők genomjában 1-4%-ban megtalálható a neandervölgyi-gén, de eddig úgy vélték, az csak a közel-keleti keveredés során került génállományunkba. Más szibériai és európai leletek azonban arra utalnak, hogy a keveredés Ázsiában és Európában is megtörtént, s ezt most Oase 1 fényesen igazolta.
Fu a találkozón azt is elmondta, hogy Oase1 csoportja nem keveredett a jóval később, mintegy 8000 éve Európában megjelent földművelők csoportjával. A ma Romániában élők génállománya hasonlatos az Európában élőkéhez, Oase1 csoportjának génállománya nem hagyott nyomot a mai európaiakon.
A csontok megtalálása
A nagy rejtély tehát még mindig az, mi történt unokatestvérünkkel, miért haltak ki mellőlünk, miközben mi túlélők maradtunk, és van-e kihalásukhoz fajunknak bármilyen köze? Hátborzongató az az új felfedezés, hogy még akkor is keveredett egymással a két faj, amikor a neandervölgyi már a kihalás szélén állt – mondta el Fu.
Karosszékben: A csoport barlangban megtalált egyedei a legöregebb európai modern emberek. Azt egyelőre nem tudni, miként kerültek a barlangba. Erik Trinkaus, a Washington Egyetem antropológusa elképzelhetőnek tartja, hogy a barlangot temetkezési helynek használták az ott élők, akik halottaikat a nehezen megközelíthető járatba vitték. (Az emberi maradványok között medvecsontokat is találtak.)
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek